A helyzettől függ, ki a főnök

A nagyobb és agresszívabb galambok elérik, hogy előbb egyenek az etetőből, de repülés közben egyáltalán nem biztos, hogy övék a vezető szerep. A madárrajok dominanciaviszonyait és repülési dinamikáját korábban már vizsgálták külön-külön, de a kettőt összeilleszteni igazi áttörés. Sok kistestű állat mozgásának követéséhez ugyanis fejlett technológiára és nagy számítástechnikai kapacitásra van szükség. A madarak azonosítására kétféle módszert alkalmaztak az ELTE, MTA és a University of Oxford kutatói. A dúcban végzett vizsgálatokhoz egyedi színkóddal ellátott hámot tettek az állatokra és kamerával rögzítették az etetéseket. A felvételt kiértékelő program a színkódok alapján automatikusan beazonosította az akár 30 egyedet, a mozgási adatokból pedig kiderült, melyik madár mikor fér hozzá az etetőhöz, és kik azok, akiket félrelöknek a többiek vagy várakozni kénytelenek. Az adatokból így egyfajta „csípésrend”, dominancia-hierarchia hálózat rajzolódott ki, amely megegyezett az agresszív interakciók klasszikus, manuális meghatározásából származóval. Repülés közben a színkódok helyett a hámra erősített apró GPS készülékek árulták el, mely madarak vezetik a rajt, kik kezdeményezik általában a fordulásokat, és kik azok, akik főként csak átveszik ezen irányváltásokat. Farkasok és hegyi gorillák vizsgálata alapján azt várhatnánk, hogy az evésnél domináns, a többieket maguk mögé utasító madarak a csoport mozgásakor is őrzik pozíciójukat. Az etetési és a repülési rangsorrendet összevetve azonban egyértelmű, hogy a galamboknál nem ez a helyzet: repüléskor még az erősebbek is rábízzák magukat a jobban tájékozódó társaikra. Persze az is lehet, hogy a rajt vezető madarak nem ügyesebbek a többieknél, csak minél előbb szeretnének visszatérni a biztonságos galambdúcba. A többiek pedig kénytelen-kelletlen követik őket, mert a levegőben esélyük sincs rendre utasítani az élre törőket. Az új módszer természetesen nem csak galamboknál alkalmazható, úgyhogy hamarosan egyre több fajról kiderülhet, milyen tényezők alakítják csoportjaik mozgását.

Nagy és mtsai, 2013, PNAS 110:13049-54