Egy parazita, ami körülbelül minden harmadik emberben is
megtalálható, csökkenti a rágcsálók félelmét a ragadozóktól. Az egysejtű
Toxoplasma gondii így hamarosan egy
macska bélrendszerébe kerülhet, ahol életciklusának szexuális szakasza
folyik. A köztigazdák, köztük az ember
szervezetébe a macskaszéklettel szennyezett porral vagy fertőzött nyers hússal
jut be a kórokozó. Ott megindul aszexuális szaporodása, ami tünetmentes vagy enyhe influenzaszerű tünetekkel jár -
kivéve a legyengült immunrendszerű szervezeteknél és a magzatoknál. A
Toxoplasma ugyanis átjut a méhlepényen, és a magzatban vízfejűséget,
agyvelőgyulladást, vakságot okozhat. (Emiatt vizsgálják meg terhes nőknél, hogy
átestek-e toxoplazmózison). A Toxoplasmát a skizofréniával is kapcsolatba
hozzák, mert skizofrénekben az átlagosnál gyakoribb a fertőzés. Általánosan
elterjedt vélekedés szerint az idegrendszeri tüneteket az agyban kialakuló
Toxoplasma-ciszták (hólyagok) okozzák, de a PLoS One folyóirat friss tanulmánya
alapján lehet, hogy más mechanizmus áll a háttérben. Azok az egerek ugyanis,
amelyek átestek egy Toxoplasma-fertőzésen, de végül megszabadultak a
parazitától és ciszta sem képződött az agyukban, még négy hónappal később is
mutatták a fertőzöttség viselkedési tüneteit, tehát nem kerülték el az eléjük
helyezett macskavizeletet. Ez arra utal, hogy a Toxoplasma nem
cisztaképződéssel, hanem más, ma még nem ismert módon programozza át az agy
működését.
