Azt a típusú kölyökgyilkosságot, amikor egy emlőscsoport élére
kerülő hím megöli az ott lévő kölyköket, sokáig beteges viselkedésnek
tekintették a kutatók. Az 1970-es évek közepén merült fel először, hogy a hímnek
valójában komoly szaporodási előnye származik abból, ha az utód nélkül maradt
nőstények újra fogamzóképesek lesznek, és ő termékenyítheti meg őket. Azóta
több száz fajnál figyeltek meg hasonló viselkedést, közéjük tartoznak az egerek,
oroszlánok, medvék, vízilovak, lovak, csimpánzok és gorillák. Némelyiknél
kifejezetten elterjedt: minden második medvepávián-kölyköt egy felnőtt hím öl
meg. A fajok rokonságát elemezve kiderült, hogy a viselkedés a 160 millió éves
emlősevolúció során többször és egymástól függetlenül jelent meg, olyan
fajokban, amelyeknek közös jellegzetességeik vannak. Az egyik az, hogy nőstényeik
az év bármelyik szakaszában szülhetnek. Az évente csak meghatározott időszakban
ivarzó nőstényeknél semmi értelme a mészárlásnak, hiszen utána úgyis meg kell várni
az ivarzási időszakot.
További közös jellegzetesség, hogy a faj olyan csoportokban
él, ahol a szaporodás csak kevés számú hím előjoga. Ilyen esetekben azoknak a
hímeknek lesz a legtöbb leszármazottjuk, amelyek képesek hatalmat szerezni egy
soknőstényes csoportban.
A hatalomnak természetesen ára is van. A hímnek sietnie kell, hiszen egy rátermettebb bármikor letaszítja a trónjáról. Mivel a nőstények nagyjából mást sem csinálnak, mint kölyköt nevelnek, az új háremúrnak csak akkor van esélye saját utódokra, ha előbb likvidálja más apa kölykét. A leendő anyák természetesen megpróbálnak védekezni a gyilkosságok ellen. Ennek leghatékonyabb módja az, hogy minél több hímmel párosodnak – kisebb az esély arra, hogy a hím öljön, ha a kölyök akár az övé is lehet.
A hatalomnak természetesen ára is van. A hímnek sietnie kell, hiszen egy rátermettebb bármikor letaszítja a trónjáról. Mivel a nőstények nagyjából mást sem csinálnak, mint kölyköt nevelnek, az új háremúrnak csak akkor van esélye saját utódokra, ha előbb likvidálja más apa kölykét. A leendő anyák természetesen megpróbálnak védekezni a gyilkosságok ellen. Ennek leghatékonyabb módja az, hogy minél több hímmel párosodnak – kisebb az esély arra, hogy a hím öljön, ha a kölyök akár az övé is lehet.
